Hol kezdjem?
Talán a terápiával, amit több, mint egy éve kezdtem. Persze a valóság az, hogy már 10 éve felismertem, hogy valami nincs rendben. Akkor mentem el kineziológushoz, amit számtalan más módszer lekövetett. Nem mondom, hogy haszontalan volt, de nem jutottunk el egyikkel sem a fő problémám gyökeréig. Persze sokat fejlődtem és valódi szemléletváltáson mentem keresztül, de volt ami szinte mozdulatlan maradt.
Az elmúlt évben sokat hallottam, hogy bátor vagyok, hogy szembe merek nézni a dolgaimmal. Nekem erre pedig csak az jut eszembe, hogy fenéket vagyok bátor. Én csak halálra vagyok rémülve, hogy így maradok. Ezért aztán hajlandó vagyok lemenni az aljáig, csak legyek egyszer képes beleengedni magam egy szeretetteljes kapcsolatba, amit majd hiszek, hogy megérdemelek.
Kommentek